Ono no Takamura bejegyzései 
Hjakunin Issu - Száz költő száz verse 11. Ono no Takamura
わたの原八十島かけて漕ぎ出でぬと人には告げよ海人の釣舟 参議篁
vata no hara / jaszosima kakete / kogiidenu to/ hito ni va cugejo / ama no curibune
A habos tenger
Ezer szigete felé
Kieveztem én
- Vidd meg neki ezt a hírt
Kis halászhajó!
(Ono no Takamura)
Ono no Takamura (802-852) a Heian-kor elején élt tudós, kínai verseket és vakákat egyaránt költött (ez utóbbi nem volt még olyan nagy divat akkoriban). Szaga császár (az 52. császár) kegyeltje, ám amikor 37 évesen elküldték volna a Tang Kínába a követ helyetteseként, indulás előtt galibát okozott, magára haragította a császárt, így száműzték Oki tartományba. Végül két év múlva a következő utáni császár (Ninmjó) visszahívta. Azután szép karriert futott be.
Ebben a gyűjteményben eredetileg Szangi Takamura-ként szerepel, aminek az első tagja a dainagon és a csúnagon után következő magas rangú beosztás, összesen nyolc fő lehetett egyszerre kinevezve.
Hat verse van a Kokinsúban, sok mendemonda kötődik a nevéhez, és valaki később megírta a Takamura regényét is (Takamura monogatari).
A költemény a Kokinsú 9. kötetéből (Utazás, 407.) való.
A verset a Kokinsúban szereplő magyarázat (kotobagaki) szerint akkor küldte egy hátrahagyott szerettének, amikor elindult a száműzetésbe.
Az ószakai Naniva-öbölből kellett indulnia különben, erre máskor még visszatérünk.
A fordításkor az "ezer" mellett döntöttem, de az eredetiben "nyolcvan" (jaszo) áll. Értsd "nagyon sok". A sintóban és a buddhizmusban is fontos szám a nyolc, de a klasszikus japán nyelvben és irodalomban is gyakran találkozunk vele. A nyolcszáz (jao) pl. a jaoja (zöldséges) szóban köszön vissza ma is, és szinte minden ismeretterjesztő könyv sintó bekezdése azzal kezdődik, hogy Japán a nyolcmillió isten (jao jorozu no kami) országa.
Egyszóval haladó vaka-olvasók nyugodtan behelyettesíthetik a nyolcvanat is, ugyanúgy két szótag ;)
Ha már a fordításnál tartunk: lehetett volna "nekik" is, mert a japánban nem jelölik a többes számot. Egyes értelmezők szerint az összes hátrahagyott ismerősének, rokonának üzen. Ízlés dolga.
