Tendzsi császár bejegyzései 
Hjakunin issu - Száz költő száz verse 1. Tendzsi császár
秋の田のかりほの庵の苫をあらみわが衣手はつゆにぬれつゝ 天智天皇
Az őszi tarlón
összetákolt lakhelyem
tele van réssel:
köntösöm ujját egyre
csak áztatja a harmat
(Tendzsi császár)
A Heian-kori közmegegyezés szerint a harmattól lucskos ruhaujj igazából "könnyáztatta".
Kérdés, hogy honnan jut eszébe egy császárnak ilyen szituációt megénekelni, próbálták is sokféleképpen magyarázni. Viszont a Manjósú 2174. éneke igen-igen hasonló ehhez, ám Anonymus. Feltételezhető, hogy ez a népdal végül felvette a Heian-kor divatos ritmusát, és még szerzője is akadt.
Tendzsi császár (626-671) a 38. japán császár, nevéhez kötődik a Szoga-család elsöprésével véghezvitt nagy Taika-reform. Uralkodása alatt (668-671) költöztették Ócuba a fővárost.
Ez a műve a Goszensúban ("Későbbi válogatás", császári parancsra készült antológia, 951) található, híres versei szerepelnek még a Manjósúban (VIII.sz.), azaz a Tízezer levél gyűjteményében, bár kettő kivételével kétséges, hogy valóban ő szerezte-e őket.
A hagyomány szerint a Heian-kor (794-1185) uralkodói az ő leszármazottai voltak, míg a korábbi Nara-kor (710-794) császárai az öccse, Tenmu (a 40. császár) utódai. Feltételezik, hogy iránta való tisztelete jeléül helyezte ezt a költeményt a gyűjtemény elejére Fudzsivara no Teika.
